Növekszik a szélsőjobboldali pártok elterjedtsége az európai parlamentekben, ma már szinte minden országnak van képviselete. A szakszervezetek közös felelőssége, hogy kezeljék ezt a jelenséget, és közösen alakítsák ki határozott válaszainkat.
Március 9-én az IUF és az EFFAT megszervezte a „A szélsőjobb előretörése és a szakszervezetek szerepe” című panelt, amelyen a tudományos élet, az európai és nemzetközi szakszervezetek kiemelkedő személyiségei vettek részt. Zárásként az EFFAT és az IUF közös nyilatkozatot fogadott el szakszervezetünk elkötelezettségéről a probléma kezelése mellett. A meghívott előadókat arra kérték, hogy elmélkedjenek a jobboldali populizmus térnyeréséről, és arról, hogy az egyenlőség és a pluralizmus alapvető értékein alapuló szakszervezetek miként a demokratikus társadalmak kulcsfontosságú bástyái.
Daphne Halikiopoulou professzor (Yorki Egyetem, Egyesült Királyság) iragaszkodott ahhoz, hogy a virágzó szélsőjobboldal mögött a rasszizmus helyett a gazdasági bizonytalanság áll. Ennek fényében a haladó erőknek óvatosnak kell lenniük, hogy ne utánozzák a jobboldalt, és ne leegyszerűsítsék túl a bonyolult kérdéseket, inkább koncentráljanak és érvényesítsék a társadalmi befogadással kapcsolatos elveiket és tudásukat.
Thomas Shannon (digitális tanácsadó az ETUC-tól) az ETUC tapasztalataira összpontosított a szélsőjobb veszélye elleni küzdelem átfogó megközelítésének kidolgozásában. Az erőfeszítések összehangolásával, a tagok oktatásával és a jobb jogalkotás melletti kiállással az ETUC azon dolgozik, hogy biztosítsa a szakszervezetek és a demokrácia értékeit.
A FLAI-CGIL EFFAT-alelnöke, Andrea Coinu, rámutatott, hogy a szélsőjobb térnyerése fenyegette és gyengítette az államok, a munkavállalók és a munkaadók közötti háromoldalú párbeszédet, a még inkább marginalizálódott munkavállalók kárára.
Michele Kessler (UFCW, USA), Az IUF LMBTI Dolgozók és Szövetségesek Bizottságának elnöke a szélsőjobboldal azon próbálkozásaival foglalkozott, hogy elfojtsa a véleménynyilvánítás szabadságát az LMBTQI+ közösségen belül. Ennek fényében a szakszervezeteknek kötelességük továbbra is kiállni a szexuális és nemi sokszínűség mellett, és megerősíteni erőfeszítéseiket ezen a területen.
Siméon Toundé Dossou (IUF Afrika) arra összpontosított, hogy az afrikai szakszervezeteknek békésen kell ellenállniuk a militarizmusnak, valamint a régi gyarmatosítás modern örökségének a helyi jogállamiság fenntartása révén.
Hidayat Greenfield (IUF Asia Pacific) példát hozott az afganisztáni szélsőségességről, mondván, hogy a szakszervezeteknek kritikus szerepet kell játszaniuk a tisztességes és méltányos munkahelyek biztosításában. Ezért a társadalmi harmónia előmozdítása kulcsfontosságú a szélsőséges rezsim leküzdésében.
Héctor Morcillo (FTIA, Argentína) hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti aktivisták, a nőjogi aktivisták és a civil társadalom más szereplői egyre nagyobb halálos fenyegetésnek vannak kitéve a latin-amerikai jobboldali kormányok és fasiszta csoportok részéről. Eközben a nyugati nagyvállalatok kíméletlenül kizsákmányolják a kontinens természeti erőforrásait a neoliberális törvények értelmében, súlyosbítva a helyi szegénységet. Elengedhetetlen, hogy a szakszervezetek világszerte méltányos termelési láncokra és erőteljes munkásmozgalmakra törekedjenek.
Kristjan Bragason és Sue Longley, illetőleg Az EFFAT és az IUF főtitkárai, fejezte be a kerekasztal-beszélgetést, megújítva elkötelezettségüket tagjaink összefogása, szervezése és oktatása iránt, miközben szilárdabb törvényeket és hatásos demokráciapárti akciókat szorgalmaztak mind a kormányzati, a társadalmi szervezetek és a szakszervezetek részéről.
